Négy szintje van hazánkban az államháztartásnak:

központi költségvetés(1), helyi önkormányzatok(2), társadalombiztosítás (3), elkülönített alapok (4)

A központi költségvetés (1) bevétele (a 2020-as bevételek összegségét itt olvashatjuk) lehet adó és adó jellegű< adó,vám,járulék,hozzájárulás >nem adó jellegű <illeték,díj,bírság> tőkejellegű <> egyoldalú bevétel <segélyek, adományok> illetve vannak még a központi költségvetés különböző alrendszereiben is különböző bevételek.

A központi költségvetés aktuális kiadásairől itt olvashatunk bővebben.

Helyi önkormányzatok (2)

A helyi önkormányzatok vagyona a törzsagyonból és a vállalkozói vagyonból állnak. Bevételei három részből tevődnek össze: adók, támogatások és egyéb saját bevételek

Társadalombiztosítás (3)

Két fontos alapból áll, a nyugdíjbiztosítási alapból (a) és az egészségbiztosítási alapból (b).

Nyugdíjbiztosítási alapból (a)

Ebből az alapból fizetik ki a nyugdíjakat. Bevétele járulékok levonásából van.

Egészségbiztosítási alapból (b)

Szintén járulékokból szerzi a bevételét. A TB-ből finanszírozza az állam a táppénzt, rokkantsági nyugdíjt és egyéb gyógyászati szolgáltatásokat.

Elkülönített alapok (4)

Az elkülönített állami pénzalap létrehozásának az a célja, hogy az állam egyes feladatait részben az államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozza. Az elkülönített állami pénzalap létrehozásának további fontos feltétele, hogy bevételei részben államháztartáson kívülről származó – törvényben meghatározott – források (járulékok, hozzájárulások, bírságok, vagy egyéb befizetések formájában) legyenek, közvetlenül hozzárendelve az alap működéséhez.

Jelenleg (2020. május 6) 5 alap létezik:

  • a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap,
  • a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap,
  • a Nemzeti Kulturális Alap,
  • a Nemzeti Foglalkoztatási Alap,
  • a Bethlen Gábor Alap

forrás: allamkincstar.gov.hu